Ki nem állhatom, ha valaki úgy telefonál, hogy kihangosítja azt, akivel beszél – súgta oda félhangosan a szomszédasszony egyik reggel, amikor éppen munkába indultam, a tőle megszokott diszkrécióval, úgy, hogy mindenki hallja, miután egy fiatal srác elvonult előttünk az utcán, akinek érkezését már messziről volt szerencsénk hallani, távozását pedig még sokáig figyelemmel kísérni, egészen addig, amíg a telefonjáról szóló, számomra kellemesnek éppen nem mondható, elviselhetőnek azonban elviselhető, Szerző: Máriás Endre