Nem tudni, hogyan kezdődik. Ez benne a legizgalmasabb. Vagy a legmeghökkentőbb. Nézőpont kérdése. Egyszer csak valami elpattan az emberben. Egyik nap még minden a „régi”, a következőn pedig már minden „megváltozott”. Jóllehet igazából semmi rendkívüli nem történt. Mint a víz, amikor jéggé fagy. Az egyik másodpercben még víz, a másikban pedig már jég. Képtelenség megragadni az átváltozás pillanatát. Mintha naponta készítenénk magunkról egy portréfotót, és sorba állítanánk őket. Az egymás után köv Szerző: Sándor Zoltán