Felhúzom a redőnyt. Késő délelőtt van már, mégis a kora reggelit idéző ködös, színtelen tónusok szűrődnek be erőtlenül az ablakon. Az összképtől ma is torz kifejezés merevedik az arcomra. A piszkos pára nemcsak az utat tette mocskossá, a levegőt is úgy beszennyezte, mintha az egy évek óta mosatlan függönyként ereszkedne az ablak és a látóhatár közé. Szerző: Balázs Andrea