Már esteledett. A távoli tanyák ködös kontúrjait behálózta a pusztai sötétség, viszont a hóval borított tájon fehérség uralkodott. A Köröszt úton lovas szánkó friss csapása kígyózott a homályos horizontig. A Kisszállás kéményéből világos színű füst bodorodott az óriási diófák csupasz ágai között, néhány apró szikra kíséretében, melyek halvány, fényes csíkot húztak a borult égbolt felé. Majd pillanatokon belül elenyésztek a hulló hópelyhek között, és a tél fehér kesztyűket húzott a diófaágak fagy Szerző: A Magyar Szó szerkesztősége