Több emlékkönyvet is őrzök, olyanokat, amelyek még a múlt század derekán születtek. Az egyik nagyapám húgáé volt, a másik pedig a nagymamámé. Ott vannak a nappaliban a könyvespolcunkon és időről időre elővesszük őket. Kamaszként én is szívesen lapozgattam őket, és úgy látom, a most serdülő lányaim is előszeretettel nézegetik. Szerző: Homolya Horváth Ágnes