Jaj, drága Zsuzsám, nem hiszem el, hogy ezeket a sorokat írom ahelyett, hogy a megígért kávés találkozónkon beszélgetnénk. Majdnem azt írtam, hogy „a sorokat vetem papírra”, és talán ez helyesebb is lett volna, hiszen a halálodról szóló fájdalmas hír hallatán visszatértem a múltba, a Magyar Szó régi újvidéki szerkesztőségébe, ahol kezdő újságíróként megismertelek. Szerző: Friedrich Anna