Szárnyas kerék. Bár megkopott, a jelvény még megvan a szebb időket látott gyűrött egyensapkán, melyet a nyugállományba kényszerített mozdonyvezető feljebb, a tarkójára tol. A térkép fölé hajol. Ujjával tétován egy láthatatlan vonalat rajzol Oravicabánya és Báziás közé. Szabadon, kanyarogva halad a mutatóujja ide-oda, keresztbe a jelenlegi országhatár piros vonalán, és valahol a táv közepén, Karasjeszenőnél és Fehértemplomnál megtorpan. – Ennyi volt – mondja rekedtes hangon és üresen néz maga elé Szerző: Léphaft Pál